Sziasztok amint látjátok meg igértem hogy a hétvégére új részt hozok. Nagyon zsúfoltak a napjaim és nem tudok mindíg új részt hozni, ezért próbálom hétvégén meg írni. Most is volt néhány órám és gondoltam akkor meg írom. Azért próbálok hozni minden hétvégén új részt hozni de ehez az kéne hogy olvassátok légyszi és kommentáljatok. Most lettem másodikos a suliban, és gyakszira is kell mennem mert kint vagyok külső gyakszin cukrászdában. Mivel ugye cukrásznak tanulok, és nem nagyon van időm blogot írni. Na de most meghoztam a részt remélem elnyeri a tetszéseteket. Tudom nem lett hosszú de sajnos csak erre volt időm.
*Louis szemszöge*
Mikor vége lett a szalagavatónak mentünk Niallékhez, de már mint az összes végzős. Mivel kerti partyt tartanak medencéset. Nicola ma be akar valamit jelenteni, Niall tudja mi az de nem akarja elmondani. Nicola is azt mondta akkor tudjuk meg ha az a bizonyos valaki itt lesz. De vajon ki lehet az? A gondolkozásomat a fiúk zavarták meg.
-Héj Louis magadnál vagy?-kérdezte nagy szemöldökű barátom.
-Hogy? Jah igen persze, remekül. miért?-kérdeztem zavarodottan.
-Mert nagyon el gondolkoztál valamin, annyira hogy azt se vetted észre hogy hozzád beszélünk.-mondta Harry.
-Jah csak azon hogy vajon Nicola mit akar bejelenteni.-feleltem egyszerűen.
-Niall tényleg mi az?-kérdezte Liló.
-Nem mondhatom el. Majd ő elmondja hogy ha akarja, meg ha itt lesz az a bizonyos személy.-felelte.
-Tehát egy emberről van szó.-esett le Zaynek.
-Igen Zayn igen, jó hogy rá jössz.-mondtam ki mire mindannyian el röhögtük magunkat.
-Jól van na. De amúgy fiú vagy lány?-kérdezte Zayn.
-Azt se mondhatom el, majd meg tudjátok.-mondta Niall.
-Különben is ki kíváncsi hamar megöregszik.-oktatott ki Liam.
-Nicsak megszólalt az okoskodó Mr. Payne.-röhögött Harry.
-Na menj a pokolba göndörke Mr. Styles.-vágott vissza Liam.
-Na ne megint kezdik.-mondta röhögve Niall.
-Komolyan mi vagyunk az egyetlen normálisak ebbe a bandában?!-kérdezte Zayn.
-Dikk.. megszólalt Mr. nagy szemöldök Malik.-röhögött Liam.
-Fogd be Payne, én nem szólalnék meg a helyetekbe.-oktatta ki Zayne.
Míg ezek vitatkoztak egész végig azon járt az agyam hogy vajon miért nem jövök be Nicolának?!! Hisz helyes vagyok, szép szemű, és jól is öltözök. Jó tudom kicsit egoista vagyok na de ez az igazság. Nem értem Niiconak mi tetszik abba a Cameronba. Ez így nem jó, nagyon nem jó!!
Nem csak hogy tetszik Nicola de kezdek bele szeretni, kűzdeni fogok érte míg meg nem szerzem. De ha ő az enyém lesz, nem adom senkinek, őt már nem veszik el tőlem soha, CSAK Ő NEKEM ÉS ÉN NEKI!! <3 Mikor oda értünk a házukhoz bementünk a lakásba. Még nincs senki itt mivel 10-kor kezdődik majd a buli és még csak 8 óra van, szóval van idő. Nicola fehérneműbe rohangált össze vissza. Mikor észre vett minket meg illyett.
-Úristen. Basszus de meg illyesztettek.-mondta.
-Hugi te miért rohangálsz össze vissza a lakásba méghozzá fehérneműben?-kérdezte Niall tőle.
Nekem szó szerint le esett az állam mivel nyitva maradt a szám.
-Haver csukd be a szád.-sugta a fülembe Zayn.
Nem szóltam vissza semmit vissza. Csak becsuktam a szám.
-Jah.. öhm.. nem találom a bikinim anyu elrakta valahova és most őt keresem.-mondta.
-Anyu az most ment el azt mondta egy óra múlva jön vissza.-felelte Niall.
-Fasza. Hol a istenbe van a bikinim?-kérdezte.
-Én ma a fürdőben láttam.-mondta Niall.
-Melyikbe?
-Hát a tiédbe.
-Mi az istent kerestél az én fürdőszobámba, a szobámba hozzá nyúltál valamihez?-kérdezte nagy szemekkel.
-Nem nem nyúltam semmihez. Az én tükröm eltört és ott állítottam be a hajam. Amúgy meg a faladon láttam a posztereket képeket meg újság cikkeket L...
-Ne csak ne mond ki, kérlek!!-szakította félbe Niallt.
-Jó rendben.-mondta Niall majd Nicola föl ment a szobájába. Mi is mentünk föl a játék terembe. Niallék házában fönt az emeleten van egy játék terem ahol játszani szoktunk. De már mint játék konzollal. Ahogy mentünk az ajtó felé meg pillantottam Nicola szobályának az ajtaját. Amiire ezek vannak írva: Nicola!! Belépés csak kopogással!
A fiúk mentek játszani, én viszont Nicola szobálya felé vettem az irányt. Meg álltam és nagy levegő vétel után bekopogtam.
-Ki az?-kérdezte bentről.
-Én Louis. Beszélhetnénk?-kérdeztem.
-Igen persze csak egy perc és nyiitom az ajtót.-mondta. Majd két perc várás után kinyitotta az ajtót és be engedett. És be is csukta.
Sose volt rá lehetőségem hogy bejöjjek a szobályába, de most végre volt. A szobálya hatalmas és nagyon szép. Igazi csajos szoba. Az ágyát plüss állatok díszítik, és dísz párnák. Egy hatalmas play boy nyszi díszíti a falát az ágya fölött. Egy nagy ablak és erkélye van ami a kertükre néz. Egy nagy kanapé van a szobálya közepén amin play boy-os párnák vannak és egy kis dohányzó asztal. A szőnyeg piros és rózsaszín szinű. Egy iróasztala is van azon a laptopja. És a fölött a falon van föl akasztav egy hatalmas plazma tv ami az ágya felé néz, na meg egy házi mozi rendszer van beépítve a falba. Na meg egy gitárja van egy állványon a fürdőszoba ajtó mellett.
-Nagyon jól néz ki a szobád, és amint látom mindenhol play boy nyuszik vannak.-mondtam majd rá néztem.
-Köszi, és igen nagyon szeretem ettől olyan csajos a szobám.-mondta.
-Hm.. Nagyon szépen énekelsz.-dicsértem meg.
-Köszi. Biztos Nialltöl örököltem. üljünk le-felelte.
-Hm.. igen biztos.-mondtam majd leültünk.-Nézd nekem nem kell hazudnod, én tudom hogy Mauráék örökbe fogadtak.
-Ez nem igaz.-mondta könnyes szemmel.
-Nicola én tudom mi van, anyu elmondta nekem Beccának. Ne sírj nm mondom el senkinek.-nyugtattam.
-Nem azért sírok, ha nem azért mert senki nem tudja akkor min mentem keresztül meg most is.-mondta sírva, majd kezébe temette arcát.
-Meséld el nyugottan, persze csak ha akarod.-mondtam.
-Jó rendben. Valamelyik nap tudtam meg hogy van egy ikertestvérem aki él és anyukám sem halt meg.-kezdett bele.
-Mi az isten és az hogy?-kérdeztem.
-Anyukám él. A szüleink úgy döntöttek hogy mikor elváltak elválasztanak minket, alig voltunk pár naposak nem tudtuk mi van velünk. Én apuhoz kerültem az iker tesóm meg maradt anyunál. És majd akkor mondják el ha betöltjük a 18-at. De ez sajnos nem sikerült mivel én 5éves voltam mikor a szüleimmel haza fele tartottunk decemberbe a nagyiéktól, mikor hirtelen meg csúsztunk a kocsival és karamboloztunk és mi az árokba kerültünk. A szüleimet elvesztettem a balesetet csak én éltem túl. Arról a balesetről még a mai napig szoktam álmodni. Nagyon félek mindentől és nem vagyok olyan erős mint ahogy mutatom. Félek akkor ha ki állok énekelni, félek ha tánc versenyre megyünk a csapattal, és félek akkor mikor vagy Niallel vagy anyuékkal megyek valahová kocsival. Félek mindentől a mai napig ésez szerintem nem is fog változni. Félek bevallani egy fiúnak valamit, félek meg mondani neki hogy tetszik és szeretem. A szüleimet lehet hogy elvesztettem de hellyettük kaptam egy új családot és barátokat. Meg az iker testvéremet Helena Morgant.-mondta el az egészet sírva. Hihetetlen volt ez az egész és nagyon sok mindenen keresztül ment. Úgy vagyok vele hogy most mellette kell lennem segítenem neki. Közelebb ültem hozzá és átöleltem.
-Úristen. Ez borzalmas ez az egész, és hihetetlen min keresztül mentél illetve mész. De nézd én segíteni szeretnék neked hogy át vészeld. Tudom nehéz lesz de ha ketten együtt sikerülni fog akkor többé nem fogsz semmitől félni. Érthető hogy félsz mindentől hisz borzalmas egy gyerek korod lehetett.-mondtam majd szorosan magamhoz öleltem. De ő is vissza ölelt elég erősen.
Nem akarom elhamarkodni azt hogy össze jöjjek vele. Mert addig míg ki nem mondja hogy szeret addig nem lépek semmit. Persze csak annyit hogy közelebb akarok hozzá kerülni, még ennél is jobban.
-Aranyos vagy hogy segíteni akarsz, de nem tudsz sajnos nem.-mondta majd elengedett.
-Ha nem próbáljuk meg honnan tudod hogy nem tudok segíteni neked?-kérdeztem.
-Hát mert nem.-mondta.
-Kérlek csak hadd segítsek.-mondtam majd letöröltem az arcáról könnyeit.
-Rendben ha annyira szeretnéd.-adta meg magát.-amúgy Becca hol van?
-Nem tudom. Majd apu hozza ide fél 10-re.-feleltem.
-Rendben.
Na de lementünk mivl itt van mindenki és elkezdődött a party.
Nagyon jól sikerült. Másnap reggel Nicola mellett kelltem 9óra körül. Ő még aludt én meg lementem a többiekhez.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése